8.
A másik nővel egy túra során találkoztak, úgy négy hónappal ez előtt. A lány nagyon hidegen bánt vele, és őt ez zavarta, ezért elkezdtek beszélgetni. Kiderült, hogy nincs sátra a lánynak, mire ő felajánlotta, hogy aludjanak együtt, de az egész éjszakát vad szexeléssel töltötték. Azt mondta, hogy olyan dolgokat tehetett meg ezzel a lánnyal, amit velem biztosan nem. Nem bírtam ki sírás nélkül. De ő kegyetlen volt, nem könyörült rajtam, tovább folytatta, pedig már nem akartam hallani, de gyenge voltam ahhoz, hogy bármit is mondjak, vagy akár elmeneküljek onnan. Elmesélte, hogy az a lány mennyire szenvedélyes, hogy heves, és bevállalós. Ha én nem lennék olyan unalmas és szokványos szerető hárman is csinálhattuk volna. De mivel én erre képtelen lettem volna találtak valaki mást. Borzasztó volt ez a beszélgetés. Ráadásul fájdalmas vége lett, mert lejött érte az új lány, aki nagyon csinos volt, és sokat is mutatott magából, és rögtön megcsókolta, és a fülébe súgta, hogy jöjjön, mert szex lesz. Borzasztó volt az ex kedvesem szemében azt a tüzet látni ami mikor rám nézett mindig hiányzott. Nagy levegővel próbáltam megállni, hogy ne sírjak. A nő rám nézett, és megkérdezte, hogy ki vagyok, és mi a bajom. Nem tudtam válaszolni. Szerelmem, aki dobott csak annyit mondott, hogy nem érdekes, menjen előre, mindjárt ő is megy. Így is lett. Ott hagyott sírva egy padon egyedül. Mikor felállt, csak annyit mondott, ne keressem, mert nincs közös jövőnk. Borzasztó volt hallani. Azt hittem nem élem túl ezt a napot. Kábultan értem haza, leültem, és mikor legközelebb felálltam már éjszaka volt. Folyton csak az járt az eszembe, hogy miket művel azzal a nővel, és hogy együtt van vele már négy hónapja, és hogy volt képes megcsalni. A szemem előtt láttam, ahogy nyalogatják egymást a sátorban, és a farkát hátulról bedugja a lányba, és az ujjaival a seggében turkál, láttam magam előtt, hogy hogyan élvezik a tiltott együttlétet, és láttam, hogy az én szerelmem beleélvez egy másik nőbe. Borzalom. És hogy hárman csinálják? De hát miért? Igaz simán megy neki két orgazmus egymás után, még három is, ha jó kedve van, de egy nővel is meg lehet élni két orgazmust. Olyan volt tudni erről, mint egy közelgő atomkatasztrófáról. Nem lehet ellene mit tenni. Láttam magam előtt, ahogy két idegen nőt ölel, mind a kettőt megajándékozza magával, a testével, a szerelmével. Miért? Nagyon kiborultam. Egyiket keféli? Másikat simogatja? Megujjazza? Vagy ketten felváltva szopják? Nem bírtam nem erre gondolni. Aludni akartam és felejteni. De ahogy lefeküdtem még álmomban is őket láttam. Kipattant a szemem. Még negyed órát sem tudtam aludni. A munkahelyemen mindenki észre vette, hogy valami nagy bajom van, de úgy voltak vele, amíg elvégzem a munkám nincs miről beszélni.
Otthon nagyon magányos voltam, nem tudtam, mit tegyek. Megláttam a gyerekkori Bibliámat a polcon. Eltettem, mert szép emlékek tartoztak hozzá. Belelapoztam. Jó volt elmerülni benne, teljesen más kor, más világ. Megfogott benne valami. Valami tisztaság. Én is tiszta akartam lenni. Ezen a hétvégén mentem el először templomba. Hátha ott van a megoldás. És ez egyszer jó helyen keresgéltem. Otthon voltam. Megtaláltam mi hiányzik az életemből. Isten. Nagyon hamar sok barátom lett, olyanok, akik érdeklődtek a hogylétem felől, és meg is hallgattak, nem csak elmentek mellettem. Érdekes volt megélni a közösség élményét.
Hónapokkal később eljutott hozzám a hír, hogy összeköltözött egy másik lánnyal, és boldogok. Próbáltam velük örülni, de nem ment . Heinrich Heine azt hiszem teljesen megértette volna, hogy mit érzek.
Heinrich Heine – Bánat
Tudod mi a bánat?
Várni valakit ki nem jön el többé,
Eljönni onnan, hol boldog voltál,
S otthagyni szívedet örökké!
Szeretni valakit, ki nem szeret téged
Könnyeket tagadni, mik szemedben égnek,
Kergetni egy álmot, soha el nem érni
Csalódott szívvel mindig csak remélni!
Megalázva írni egy könyörgő levelet
Szívdobogva várni, s nem jön rá felelet,
Szavakat idézni, mik lelkedre hulltak
Rózsákat őrizni, mik elfakultak.
Hideg búcsúzásnál egy csókot koldulni
Mással látni meg őt és utána fordulni
Kacagni hamis lemondással,
Hazamenni, sírni könnyes zokogással.
Otthon átkönnyezni hosszú éjszakákat
S imádkozni,
Hogy Ő sose tudja meg
Mi is az a bánat.
A szív gyorsan elárulja önmagát,
De mást lát a két szemem,
Messze túl a könnyeken
Hogy még mindig te vagy a mindenem.
Ha az kérdezné tőlem most valaki,
Mondjam meg mit jelentesz nekem?
Tán büszkeségből azt felelném,
Semmit, csak múló szerelem.
Elmegyünk majd egymás mellett,
S a két szemed rám nevet
Kacagva köszöntelek én is,
De hangom kissé megremeg.
Mosolygok az utcasarokig
Aztán, hogy elfordulok
Fáradt szememhez nyúlok
S egy könnycseppet elmorzsolok.
A válás mindig nehéz,
De rosszul ítélsz,
Nem bántam meg
Bárhogy is volt, nem bántam meg.
Szívemben mindig lesz egy hely emlékednek
Elfelejtem azt, hogy rossz vége lett
És csak az maradsz,
Ki engem boldoggá tett.
Elmentél tőlem kedves,
S én hagytam, hogy menj csak el
Hiába lett volna minden,
Ki menni akar, engedni kell.
Mosolygott hozzá az arcom,
De mögé, már senki sem néz,
Játszani a közönyös embert,
Most látom csak mily nehéz.
Ha azt kérdezné most tőlem valaki
Mondjam meg, mit jelentesz nekem?!
Egy pillanatra zavarba jönnék,
S nem tudnék szólni hirtelen!
S nagy sokára mondanám halkan
Semmiség, csupán az életem,
S nem venné észre rajtam senki sem,
Hogy könnyes lett a szemem...
A következő két évben egy telefon sem érkezett tőle. Sokat sírtam amiatt, hogy ennyire nem hiányzok neki. Rádöbbentem, hogy mindig is nekem volt szükségem rá, neki én csak egy plusz program voltam az életében. Teljesen beletemetkeztem a munkámba, és másik lakásba költöztem. Az emlékét is igyekeztem kitörölni a gondolataim közül. Ha véletlenül elkapott a nosztalgia igyekeztem felidézni a fájó szavakat, és eseményeket. Fájt, hogy igazából nem is volt rám szüksége, hanem nekem, és ha hívott is akkor sem igazából velem volt, hanem csak azzal, aki épp az eszébe jutott. Bárki megfelelt volna neki. Szomorú voltam. Az évek múlásával ugyan annyira szerettem, sőt, a távolság, és az, hogy semmit nem tudok róla, csak még jobban felerősítette az utána vágyódásomat. Egyszer aztán nem bírtam tovább. Hallani akartam a hangját, ha már nem is láthatom, és nem érezhetem a bőre illatát. Annyira hiányzott. De nem vette fel. Hát nem is kerestem többet. Aztán egy nap felhívott. Teljesen magától.
Kérdezte, hogy miért kerestem, mit akarok tőle. Mondtam, hogy semmit, csak hiányzott, és akartam tudni hogy jól van-e erre csak annyit mondott, hogy sok a dolga, és nincs ideje velem beszélni. Na jó. Akkor ennyi volt. De nagyon fájt.
A templomban, ahova jártam, amellett, hogy új szívet és értékrendet kaptam meglátogatott ismét a szerelem. Az elsőt tudtam, hogy sosem fogom elfelejteni, de az ti tudtam, hogy nem maradhatok egy álomba szerelmes. Volt ott több korom béli srác is, aki még egyedülálló volt, de az egyikkel nagyon sokat szemeztünk. Egyszer aztán elhívott vacsorázni. Nagyon jól telt vele az idő hónapokig randiztunk, de nem volt semmi szex. Tudtam, hogy most már házasságig nem nagyon szabad. Aztán egy nap nagy csokor virággal jött hozzám, és megkérte a kezemet. Szóhoz sem bírtam jutni, de igent mondtam, mert ő nagyon megbízható, és el tudok vele képzelni egy közös boldog jövőt. Ráadásul Isten fog vigyázni a mi házasságunkra. Ez aztán a szép fordulat! Gyönyörű esküvőnk volt, és boldog voltam, hogy ennyire szép és jó dolgok történnek velem.
9.
A nászéjszaka nem volt teljesen zökkenőmentes. Ő még egyáltalán nem csinált ilyet, és én is csak évekkel azelőtt. De nagyon szép volt. Levetkőztünk mind a ketten, és megnéztük egymás testét. Na persze élőben nem volt ennyire hivatalos, mint így leírva. Meztelenül álltunk egymás előtt, ő odalépett hozzám, és végigsimogatott a mellemtől a hasam aljáig. A puncimat nem merte megérinteni, de nem baj. Én is megérintettem a mellkasát, és hozzásimultam. Éreztem a férfiasságát. Ő nagyon zavarban volt, mert már rég elmeséltem neki hogy mi mindenben volt részem, igaz csak egy férfival. Jobb akart lenni nála. Kis férfijúi hiúság. Megcsókolt nagy sokára. Ma sem értem hogy bírtuk olyan hosszan, és hogy nem estünk egymásnak. Simogatta a hátamat, mélyen beleszagolt a hajamba. Megfogtam gyengéden a hímtagját, és ő nézte, ahogy mozog a kezem. Kezdett ellazulni, aminek nagyon örültem. Nem akartam, hogy végig stresszes legyen. Leereszkedtem, hogy számba vegyem a szerszámját, de nem akarta. Inkább arra kért, hogy fekve csináljam. Hátára feküdt, és én végre számba vehettem őt. Maga sem tudta, és én sem sejtettem, hogy ez lesz. Szinte azonnal elévezett. Szép volt látni, ahogy repül a sperma, és a hasára hullik. Épp akkor nem volt a számban. Néztem ahogy a férjem belemarkol az ágyneműbe, és lüktetve a csúcsra jut. Ennél szebbet el sem tudtam volna képzelni. Mondtam is neki, hogy most olyat mutatott, amilyet még nem láttam. Micsoda őszinte beteljesülés! Ő meg csak szabadkozott, hogy ne haragudjak, hogy ezt így elrontotta. Mondtam, hogy inkább így tette helyre. Kis pihenésre volt szüksége, de nem mentünk semerre az ágyról. A kezét a puncimhoz húztam, hogy ismerkedjen meg vele. Tetszett neki, ahogy csúszik, és örömmel térképezte fel hogy mi merre van ebben a különös világban. Minden étintése nagyon jól esett, és rohamosan közeledtem a csúcshoz. Láttam, hogy ő fölkészült a nagy eseményre, de azt akartam, hogy ő térjen a lényegre. Vártam, míg széttett lábaim közé nem helyezkedett, és akkor megfogtam a férfiasságát, és irányba helyeztem. Kellett is egy kis segítség, mert szűkebb volt a hely, mint ahogy gondoltam. Igaz elég rég volt használva. Aztán belém csusszant. Olyan jó volt vele. Tudtam, hogy örökre együtt maradunk. Megígértük egymásnak. Boldog voltam. Ő meg csak mozgott, ahogy az ösztönei vezették, és elég jók voltak azok az ösztönök… Ahogy egyre mélyebbeket lökött, úgy nyögtem én is nagyobbakat az élvezettől. Aztán ő elélvezett, nekem még kicsit mozgatnom kellett a csípőm az orgazmusig, de mikor jött szorosan magamhoz öleltem, és addig szorítottam, még az élvezet csillapodni nem kezdett. Mikor mind a kettőnk teste megnyugodott lefeküdtünk egymás karjaiba, és szó nélkül elaludtunk. Másnap a simogatására ébredtem, azt suttogta nekem, hogy gyönyörű vagyok, és jó volt velem. Csak azért ébresztett fel, hogy elmondja ezt, meg hogy ne ijedjek, meg hogy nincs itt, ő nem hagy el, mint az előző, de lemegy, vesz valami kaját. Csak rámosolyogtam, és magamhoz öleltem. Ő pedig adott egy puszit az arcomra. Bárcsak sose feküdtem volna le senki mással! Mennyivel jobb lett volna így elveszteni a szüzességemet! Nem úgy, mint ahogy elvesztettem… Szerintem, akinek odaadtam a szüzességem máig nem tudja, hogy mit kapott. Hacsak az a pici vérfolt az ágyán nem árulkodott… De az picinek is apró volt.
10.
Így kezdtem el közös életemet a férjemmel. Kapcsolatunk a kezdetektől fogva harmonikus volt. Férjem szeretett táncolni, és hogy én is megtanuljak, elkezdtünk különórára járni. Bécsi keringőt tanultunk. Nagyon romantikus volt vele eljárni az órákra. Sokat nevettünk, és megismerkedtünk más párokkal is, sok barátság köttetett. Az ilyen alkalmakról hazaérve fáradtan ült le a fotelba, de jó hangulatát csak fokozta a kényelem, és az, hogy perceken belül én is az ölében ültem, és egy pléddel betakarózva néztük a tévét. A keze ilyenkor lomhán játszott a testemen, nem kapkodott, csak elmerengve fogdosott ahol épp kedve volt. Nagyon jó érzés volt. Bizsergett a hasam a szerelemtől. Általában a mellembe kapaszkodott, morzsolgatta, simogatta, dörzsölgette, aztán a hasamon babrált, és közben éreztem, ahogy feláll neki. Szerettem hogy olyan nagy és kemény a férfiassága. Főleg az tetszett, hogy az én jelenlétem okoz neki ekkora örömöt. Tánc közben is mindig olyan helyre téved a keze, ahol nem lenne dolga. A tanár már többször kedvesen rápirított, hogy jobban oda kellene figyelnie a táncra, és kevésbé a fenekemre. Nagyon hízelgő volt számomra, hogy így elismer. Szóval a fotelben ülve élveztem a tenyere kényeztetését. Néha beletúrt a hajamba, vagy gyengéden simogatta a hátamat, masszírozta a vállaimat, aztán puszit adott az arcomra, és mikor már nem bírt magával, kérte, hogy vegyem le a ruhámat, majd jól betakar a pléddel. Nem lehet erre nemet mondani. Meztelenül ültem az ölében, vele ez annyira természetes és minden szégyenkezéstől mentes volt, hogy legszívesebben mindig pocos lettem volna. Ő ilyekor ruhában maradt még, de nem bántam. Csak idő kérdése hogy leveszem a fölsőjét, és akkor ott összeér a bőrünk. Mindig erre vártam, ezt szerettem a legjobban. Hamarosan ide is jutottunk, és ekkor a tv csak háttérzaj maradt. Szorosan magához ölelt, és egyre erősebben simogatta a testem. Éreztem, ahogy egyre távolodnak a szeméremajkaim, éreztem, ahogy ujjai utat törnek bennem, és ez fantasztikus érzés volt. Ahogy ujjai ki-be jártak bennem a tenyere a csiklómon húzogatta a bőrt. Csodálatos érzés volt, ahogy kint és bent is egyszerre ingerelt. Aztán lehúztam a sliccét, és megfogtam a lüktető férfiasságát. Kis ideig játszottam vele, aztán az ágyra ültem, és vártam, hogy jöjjön. Szenvedélyesen végignézett rajtam, aztán odalépett elém, és én megöleltem. A hasához szorítottam a fejem, éreztem a vágyakozásának illatát, és ahogy a számba vettem, éreztem, hogy az elő váladék már előbuggyant a testéből, és tudtam, hogy nem sok kell már neki az orgazmushoz. Hasamra feküdtem, úgy vártam, hogy belém hatoljon. Nagyon szerettem így elélvezni. Ilyenkor lassan belém vezette hímtagját, én egyre jobban széttártam a lábaimat, hogy minél tovább bírjam, ő pedig egyik kezét a csiklómhoz tette, a másikon könyökölt, és közben néha meg- megcsókolt. Én hangosakat nyögtem minden mozdulatra, és ahogy egyre gyorsabban és erősebben csinálta egyre nagyobb volt az élvezetem, mígnem fejemet a párnák közé szorítva eléggé hangosan el nem élveztem. Ahogy a hüvelyem erősen rászorult a férfiasságára ő is lüktetve elélvezett. Elvette a kezét a csiklómról, nedves kezét a fenekembe törölte, és megfogta a mellemet. Lihegve csókolta a nyakamat, és fejét a vállamra hajtotta. Ilyenkor mindig kimondhatatlanul boldog voltam. Aztán nagyon összement már, úgyhogy kihúzta, nagyot csapott a hátsómra, és elment fürdeni. Ő engedte tele a kádat, de mindig beültem hozzá. A meleg vízben pihentünk. Mindig az ölében ültem, ő derekam köré fonta a kezét, így nyugodott meg együtt a testünk.
